
2025. március 18 - Prizma Marketing
5 tévhit az irodaházak nagytakarításáról
Egy igényes irodaházban legalább félévente ajánlott nagytakarítást is végezni. Ilyenkor a hétvégén üres folyosók és irodák megtelnek élettel: tisztítószer illata, porszívók morajlása és takarítók nyüzsgése tölti ki a tereket. Hogyan zajlik a nagytakarítás az irodaházakban? A Prizma Csoport öt tévhitet is cáfol a témában.
Nagytakarításra irodaházakban is szükség van, hiszen a lámpák tetején itt is leülepedik a por, vízkövesedik a mosdó, koszolódik az ablak, foltosodnak a szőnyegek – ezt pedig az ügyfelek is észrevehetik. Egyértelmű, hogy a tiszta, rendezett környezet jó benyomást kelt és jó közérzetet teremt. Nem beszélve arról, hogy a por, az allergének és egyéb szennyeződések eltávolításával a levegő minősége is megváltozik, frissebb lesz, és ezáltal a munkakörnyezet is egészségesebbé válik.
Mikor érdemes nagytakarítást kérni? Általában félévente, tavasszal és ősszel, amikor
azt vesszük észre, hogy a napi szintű takarítás már nem ér célt.
A nagytakarítás feladatainak elvégzése többször annyi időt és munkaerőt igényel, mint a rendszeres tisztítási teendők, így azt hétvégén végezzük.
Ilyenkor a padlótól a mennyezetig mindent ki kell takarítani, az ügyfél igényeihez igazítva a részleteket. Portalanítjuk a lépcsőházakat, falakat, tisztítjuk az ablakokat, szőnyeget, kárpitokat, lemossuk az ajtókat, kilincseket, radiátorokat, párkányokat, szegélyeket, áttöröljük a bútorokat, lámpákat, kapcsolókat, órákat és képeket, a mosdókban pedig a szaniterek fertőtlenítése és vízkőtelenítése mellett a csempéket is megtisztítjuk.
Az irodák és a konyhák takarítása eltérő módon zajlik, hiszen az irodákban nem nyitjuk a szekrényeket, sőt, az íróasztalokon található papírokat is precízen a helyükön tartjuk, viszont a konyhákban kívül-belül kitisztítunk minden szekrényt, hűtőszekrényt, mikrót, kávégépet, a mosogatót pedig vízkőtlenítjük. Az utolsó fázis pedig mindenhol a felmosás. Az egész folyamat végül a területi vezető, majd a megrendelő ellenőrzésével ér véget.
1. tévhit: Takarítani szakértelem nélkül is lehet
– „Egy nagyobb, például nyolcezer négyzetméteres irodaház nagytakarításához körülbelül harminc takarítóra és három hétvégi munkanapra van szükség” – vág bele Bonto Vanda, a Prizma Csoport területi vezetője. – „Mivel ebben az esetben alkalmi munkáról van szó, nem olyan könnyű takarítókat találni, márpedig csak olyan kollégákkal dolgozunk, akiket betanítottunk és korábban már megbízhatónak tartottunk.
A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem lehet szakértelem és megfelelő képzettség nélkül professzionális munkát végezni, különösen nem akkor, ha nagytakarításról van szó,
mivel a takarítás valójában alkalmazott kémia.”
Egyre részletesebb tudásunk van arról, hogy a különböző típusú felületekre és szennyeződésekre melyik vegyszer hatékony, és abból mekkora adagra van szükség, nem beszélve a hatóidőről. Ha figyelembe vesszük a környezetvédelmi szempontokat, még összetettebb rendszert kapunk: az ökotisztítószerek használata finom egyensúlyozást jelent a megfelelő hatékonyság és a környezetvédelem között. Tehát a takarításhoz egyre nagyobb tapasztalatra és az ismeretek folyamatos bővítésére van szükség.
– „Ahogy fejlődik a professzionális tisztítószerek és takarítóeszközök világa, valamint a tisztítandó felületek komplexitása, úgy nekünk is lépést kell tartanunk. A modern szőnyegek tisztításához például szárazporos technológiát alkalmazunk, ami nagy tapasztalatot és odafigyelést igényel, továbbá a liftek fényesítésére is van külön módszerünk.
Ezeket az eljárásokat általában külföldön, a nagy szakkiállításokon tudjuk elsajátítani,
tehát folyamatosan követjük az újításokat.” – magyarázza a területi vezető.
2. tévhit: Az egyik fertőtlenítőszer éppúgy hat, mint a másik
A céltól függően nem mindegy, melyik fertőtlenítőszert használjuk a mosdók tisztítására. Háromféle organizmus ellen szükséges küzdeni: a vírusok, a baktériumok és a gombák ellen, és egyáltalán nem rendelkezik minden fertőtlenítőszer a teljes antimikrobiális hatásspektrummal. Például az egyik legismertebb, klóralapú tisztítószer mindegyikre jó, de egy másik, hasonló kategóriának tűnő, szintén ismert fertőtlenítőszer csak a baktériumok ellen – bár azok 99,9 százalékát elpusztítja. Az átlagember nem feltétlen van ezzel tisztában, noha egyébként a címkén egyértelműen szerepelnek ezek a hatások.
3. tévhit: Ha jó sok vegyszert öntünk valamire, az biztosan tiszta lesz.
A túlzott tisztítószer-használat nemcsak pazarlás, de károsíthatja a felületeket, miközben növeli a környezetszennyezést. Érdemes betartani a gyártó által javasolt mennyiséget, és főképp a hatóidőt. Sokszor látszik a nem megfelelő vegyszerhasználat: kárpitok és szőnyegek foltjai mutatják, hogyha nem megfelelő távolságról túl sok tisztítószert juttatnak a felületre, a vegyszer permetet képez, ami azután látható marad és később nagyon nehéz kitisztítani.
A liftek takarítása is szép példája annak, hogy
szakértelemmel többre megyünk, mint mennyiséggel.
Hiába tűnik ugyanis simának a fémfelület, annak is vannak pórusai, erodálódik az idők során, így ezekbe beletapad a koszréteg, amit a sima, tisztítószeres áttörlés nem szed le, mint az üvegfelületeknél. Ehelyett nagyon finom súrolószerrel kezdjük a takarítási folyamatot, és a fémes felületeket mindig szálirányba töröljük. Utána nedves törléssel eltávolítjuk a súrolószert, majd száraz rongy következik, és már akkor lehet látni, hogy egy erősebb fényt kap a felület. Ezután fémápolóval tovább fényesítjük.
4. tévhit: A nedves szőnyegtisztítás hatékonyabb, mint a száraz.
– „A szárazporos szőnyegtisztítás Európában elterjedt módszer, minden nagy cég így dolgozik, furcsa módon csak Magyarországon nem hisznek benne.” – állapítja meg Bonto Vanda, aki a témából írta a szakdolgozatát tisztítás-technológiai szolgáltatásvezetői szakon.
Az irodaházak kilencven százalékban olyan modern, ragasztott szőnyeg van, amit nem is szabadna nedves eljárással tisztítani,
ugyanis különleges, szennyeződésgátló kémiai eljárások és nanotechnológia ötvözése révén a szálai a felszínen tartják a koszt. Ha tehát vízzel tisztítjuk, az beleviszi a szennyeződést a mélyébe, ahonnan nehezebb kiszedni. A vizet egyébként sem lehet teljes mértékben visszaszívni, mindig nedves marad az alja, így az bebüdösödik, penészedik, elkezdenek dolgozni benne a poratkák. Arról nem is beszélve, milyen rosszat tesz a nedves tisztítás a leragasztott szőnyegnek. Számos alkalommal találkoztunk elszíneződéssel a ragasztó feloldódása, illetve a vegyszerek nem egyenletes használata miatt.
5. tévhit: A száraz portörlés elég
A száraz portörlés leginkább csak felkavarja a port, ami azután újra leülepszik vagy rosszabb esetben légúti problémákat okoz. A nedves törlés ezzel szemben hatékonyabban megköti a port és segít a levegő minőségének javításában.
Ráadásul a por nem csak a felületeken halmozódik fel, hanem mikroszkopikus szennyeződéseket és baktériumokat is tartalmazhat, amelyeket a száraz törlőruha nem képes eltávolítani.
A felületek tisztítása során nem csupán a rajta szabad szemmel látható szennyeződés eltűntetése a cél. Ha nem használunk tisztítószert, az ujjlenyomatok, a szabad szemmel nem, vagy csak alig látható szennyeződések nem tűnnek el maradéktalanul. Újabb és újabb, nem alaposan elvégzett takarítás esetén pedig ezek a rétegek folyamatosan rakódnak egymásra, és maradandó, vagy nagyon nehezen eltávolítható elváltozást okoznak a bútorokon, használati tárgyakon.
A mi célunk az eszközök, bútorok újszerű állapotának minél hosszabb távú megőrzése.
Összefoglalás
Az amortizáció olyan rejtett költség, amellyel minden cégnek számolnia kell. A használati eszközeink, tárgyaink elöregedésében hatalmas szerepe van a karbantartásnak, állagmegőrzésnek, ami professzionális takarítással, hozzá értő szakemberek keze alatt hosszú éveket és rengeteg megspórolt pénzt jelenthet egy vállalat számára. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a munka végezésre leginkább igénybe vett területek tisztán tartását mindig hozzá értő, biztos kezekben tudjuk, és ne éljünk tévhitekkel azzal kapcsolatban, hogy milyen takaríási mód vagy gyakoriság elegendő.
Úgy érzi, az Ön cégénél is szükség van már nagytakarításra?
További Cikkeink
Óvodások látogattak üzemünkbe - betekintés a menza kulisszatitkaiba
Különleges vendégeket fogadtunk egyik ételgyártó üzemünkben: egy óvodás csoport látogatott el hozzánk, hogy betekintést nyerjenek a menzai ebédek elkészítésének folyamatába.
Megint érmekkel tért haza Kóródi István kollégánk!
Súlylökésben ezüst, gerelyhajításban és diszkoszvetésben pedig bronzérmet szerzett munkatársunk, Kóródi István a Szervátültetettek és Művesekezeltek Európa-bajnokságán! Ezúttal Lisszabonban versenyzett a Prizma Csoport támogatásával, az 56 fős magyar csapat részeként. A felkészülés időszakában készítettünk vele interjút!
A Prizma csoport elnyerte a Környezetbarát Szolgáltatás védjegyet
Az erről szóló tanúsítványt Takarítás üzletágunk igazgatója, Máté Péter vette át a környezetvédelmi szakma egyik legjelentősebb nemzetközi szakkiállításán, a HUNGEXPO területén megrendezett ENVIRONTEC-en.
A Prizma Csoport hivatalosan is Szerethető Munkahely lett!
A Dreamjobs állásportál idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Szerethető Munkahelyek versenyt, ahová ezúttal mi is neveztünk! A közönségszavazatok alapján az 1700 résztvevő közül 200 cég részesült az elismerésben, velük együtt a Prizma Csoport is. Ezenfelül a szakmai zsűri beválasztott minket a Csapatok mindenek felett című kategória TOP 10 jelöltje közé is.
Nagy sikerrel zárult a Prizma Junior duális szakácsképzése!
A Prizma Csoport két akkreditált konyhájában és egy balassagyarmati szakiskolában folyt két évig duális formában oktatás, amelynek végén 13 munkatársunk kapott szakács szakmunkás bizonyítványt! Ez a lehetőség óriási előrelépést jelentett a karrierjükben, cégünk pedig képzett munkaerőt nyerhetett állami támogatással!